2013 óta vannak Magyarországon ismét járások. Ez a közigazgatási egység nem előzmény nélküli, hiszen korábban kistérség néven futott. 2013-ban 175 kistérség volt, így talán nem meglepő, hogy 175 járás jött létre. A járási rendszer kialakításakor csak részben használták a kormány kommunikációban gyakran használt "történelmi előzményeket" hiszen a járások megszűnésekor 83 volt belőlük.
Méltatlanul kevés figyelmet kapnak azonban a járások. A kormány nem csak létrehozta ezt az egységet de igen fajsúlyos feladatokat is kapott. Évről-évre egyre több hatáskör és feladat került át a választott önkormányzatoktól a kinevezett járásokhoz. Meg van ennek is a maga bája, hogy nem a polgármesterek és választott képviselők dönthetnek...
19, igen fontos feladat van náluk. A járások hatásköre lett többek között a gyámügy, az okmányiroda, vízügy, állattartás, kereskedelem és oktatással kapcsolatos feladatok jelentős része. Talán az egyik, a szociális szakmát megosztó döntés, hogy a szociális ágazat, tehát a segélyezés is átkerült a járásokhoz. Így különösen fontosnak gondoljuk, felhívni a figyelmet a legszegényebb járásokra.
Az MSZP kormány idején létezett egy program a "47 leghátrányosabb helyzetű kistérség" felzárkóztatására és a regionális különbségek csökkentésére. Azt, hogy az a program működött-e talán az mutatja a legjobban, hogy jó pár akkori hátrányos helyzetű kistérség kikerült ebből a státuszból, de mára kerültek be újabbak...
Arról, hogy a mostani kormány alatt van-e ilyen felzárkóztatási terv nem hallani. De a Societas összeállította a legszegényebb járások listáját. Ebben a posztban a 3 legszegényebb járást mutatjuk be.
Nem az ózdi ...
A rangsor kialakításának legfőbb szempontja az volt, hogy az adott járásban mennyiből élnek az ott élők, tehát az egy főre eső fizetés. Ez alapján elmondható, hogy a legjobb helyzetben a fővárosi járások vannak, de a Pest megyei járások is szépen prosperálnak. A kisvárosi járások közül, talán nem meglepő a paksi és a tiszaújvárosi van a legjobban teljesítők között.
Bár Ózd vált a városi értelmiség szemében a krízis egyik fő központjává, a járási statisztikák alapján elmondható, hogy az átlagfizetés messze nem az Ózdi járásban a legrosszabb, sőt a rangsor középrészén helyezkedik el. Meglepő, de pl. (a korábban egyáltalán nem krízis térségnek számító) Sümegi járásban rosszabbak e tekintetben a kilátások, mint Ózdon...
Szóval, íme a három legszegényebb járás:
3. Baktalórántházai járás
A Baktalórántházai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kellős közepén található. 12 település tartozik hozzá, melyből a legnagyobb Baktalórántháza 4037 fővel. A járásban 20% a munkanélküliség, akinek van munkája az itt egy picit több mint 65.500 forint havi átlagos jövedelemre számíthat.
2. Sellyei járás
A Baranya megyében található ormánsági járás hátrányos helyzete ismert a közvélemény előtt is. Magyarország legritkábban lakott járása ez. A járáshoz 38 település tartozik. A Baktalórántházai járáshoz képest komoly hátrány az, hogy míg az előbbinél mindegyik településen van iskola és óvoda, a Sellyei járásban a települések 26% -a rendelkezik óvodával és iskolával csupán 23%-uk. Magasabb a munkakeresők aránya is, 22,4%. Az itt élő munkavállalók havi fixe egy picit több mint átlagosan havi 65.300 forint.
1. Cigándi járás
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ukrán határ mellett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határában található a Cigándi járás. 15 település tartozik hozzá, melyek 2/3-án van iskola is és óvoda is. A munkakeresők aránya itt is meghaladja a 20 százalékot, egész pontosan: 21,1%. Az országban a munkavállalók a Cigándi járásban számíthatnak a legalacsonyabb jövedelemre, itt még havi 65 sincs meg. Egy átlag fizetés itt 63 500 forint felett van egy picivel.
Az ország leggazdagabb járása és az ország három legszegényebb járása között közel 3x-os a fizetéskülönbség.
Ha tetszett az írásunk kövess minket Facebookon is!